Amikor a családom megismerkedett a natúr kozmetika világával

A múlthéten sikerült végre rávennem magam, hogy rendet tegyek a fürdőszobában, ugyanis olyan rendetlenséget csináltunk a családdal ott az elmúlt időszakban, hogy már szinte semmit nem találtam meg. Pont jókor jött ez az ötlet, hogy rendet kéne tenni, ugyanis anyukám már egyre gyakrabban panaszkodott, hogy sok a felesleges holmi és a felét nem is használjuk. Ugyanakkor mérges is volt, hiszen annyi mindent megvett magának is, mégsem használ semmi. Míg én azzal küzdök, hogy találjak egy olyan terméket, ami a túl olajos bőrömet végre helyre tenné, ő addig arra panaszkodik, hogy nagyon száraz a bőre, hiába keni reggel és este is.

Arra gondoltam, hogy itt az ideje, hogy végre megtaláljuk a problémáinkra a megoldást. Az embernek rossz a közérzete is, ha nem érzi jól magát a bőrében. Ezen pedig sürgősen változtatnunk kell, gondoltam magamban. Ahogy elkezdtem szétválogatni a különböző szépségápolási termékeinket, én is mérges lettem, mivel megszámlálhatatlanul sok pénzt költöttünk már el ezekre, mégsem használ semmi.

Hirtelen találtam egy díszcsomagolásos dobozban néhány kozmetikumot. Ha jól emlékszem, még anyukám kapta valamelyik családtagunktól karácsonyra. Kíváncsi voltam, hogy mi is lehet benne, hiszen én még nem találkoztam ezzel a dobozzal. Kibontottam és láttam, hogy tele van mindenféle natúr kozmetikai termékkel. Még ki sem voltak bontva. Elolvastam a doboz hátulján lévő leírást, és nem hittem a szememnek. A dobozban testápoló, nappali és éjszakai arckrém, sőt még ajakír is volt. Pont, amire szükségünk van.

Utána jártam, hogy mit is jelent pontosan a natúr kozmetika, vagyis hogy pontosan miket is tartalmaz, milyen összetevői vannak. Anyukám egyből felbuzdult, és már aznap elkezdtük használni a termékeket. Teljesen belelkesült, olyannyira, hogy még felhívta a nővérét is, merthogy kiderült, tőle kapta ezt ajándékba. Fény derült arra is, hogy az egész család hasonló termékeket kapott tőle, mivel ő már használja ezeket egy ideje és meg van velük elégedve.

Persze senki nem kezdte el rögtön használni, valószínűleg mindenkinél egy fiókban landolt, úgyhogy el is kezdődött a körtelefonálás. Vicces, mert ahhoz képest, hogy mindenkinek volt valami kisebb-nagyobb problémája a bőrével, mégsem tett ellene semmit, ráfogva arra, hogy túl sok dolguk van és nem érnek rá ezzel foglalkozni. Pár hét múlva összegyűltünk egy vasárnap délelőtt anyukám nővérénél, ebédre voltunk hivatalosak. Miközben a finomabbnál finomabb fogásokat falatoztuk, megállás nélkül, szinte már levegővétel nélkül ecsetelték egymásnak, mennyire jók és hasznosak a natúr kozmetikumok. Én teljesen odavagyok például az ajakírért, amit még a nekünk szánt dobozban találtam, anyukám pedig a testápolóról áradozott. Már azon viccelődtem, hogy a nap végére valaki verset fog szavalni ezekről a natúr termékekről.

A délutáni kávénk mellett kellemesen elbeszélgettünk, én még a sütis tálcára is rávetettem magam, és észre sem vettem, hogy a zsebemből kiesett az ajakír, amiről egész délután szinte megállás nélkül ódákat zengtem. Hát nem is kellett több, hogy megtörténjen számomra a vasárnapi katasztrófa. Ugyanis anyukám nővérének van egy kutyusa, aki egyből rátalált, és kivitte a kertbe és elásta, mintha a saját kis kincse lenne. Természetesen ez csak később derült ki, aznap sajnos nem találtam meg, mint kiderült, hiába kerestem az egész házban. Hát ezek után egyből leültem a számítógép mellé, hogy rendeljek egy másikat, addigra viszont már anyukámék is kitalálták, hogy lassan nekik is jöhet az utánpótlás, rendeljünk nekik is.

Vajon a következő vasárnapi családi ebédünkön mi fog történni?